2011. augusztus 21., vasárnap

Kalandok - képekben



"Anya kidobta a szobából apa papucsát, de én érte mentem!"


"Na, én összeszedtem minden fontosat, mehetünk!"

"Mi az ott nálad???"

"Helló! Na mizu?"

Most vajon épp a zárjelző tárcsát teszi ki, mint anya?

Vagy kocsit vizsgál, mint a keresztapja?

Banánevés apával... No komment...:D



Nagyon alszik.


Akár reklám is lehetne: "Vegyen egy FILA-t, vigye a fiát!" ...:D:D


Egyik délután építettem egy kastélyt a kis drágának.
Gyorsan meg is örökítettük, mielőtt óriás módjára birtokba vette.
A koronát Melinda (a tesóm, 12 éves) készítette neki falunapon.










 Csak vidáman!



18-án volt a szülinapom.
A hancúrozós képek akkor készültek.

(Puszi anyának.)


Ma délelőtt heverészett egy kicsit. (Na nem kell sokra gondolni, tán másfél perc volt az egész pihenés...:D)


Ennyi, vége: 

Miután kipihente magát, kimászott a konyha sarkában leterített törölközőre, és segített anyának főzni.
Melinda szerint babamuffint sütött...:)


(Leesik, nem esik??!)

 (Leesett...)


Dobolás.



Nagyon vidám kis legény.
Egy percre se áll meg, minden érdekli. Szombat délben a nagy meleg miatt meg kellett fürdetni, és hangosan kacagott a fürdőjátékoknak. Olyan cuki!
Délután savanyúságot raktam el, amíg Sanyi füvet nyírt. Kristóf addig ott játszott mellettem a járókában. Bár leginkább ácsorgott, kiabált Morzsa kutyának, figyelte a le-fel sétálgató apát, meg a fűnyírót. Közben magyaráztam neki néha. A járóka fenn volt a teraszon, én mellette álltam a füvön, a hálón keresztül kommunikáltunk. Aztán egyszer csak odahajoltam, hogy adok a hálón át egy puszit a kezére, mire Ő lehajolt és szájon puszilt, majd felegyenesedett és gurgulázva kacagott egyet. Meg kell zabálni. Hát mondanom se kell, hogy visszajártam pusziért, míg nem végeztem....:D


2011. augusztus 8., hétfő

Bejegyzés

Épp az előbb írtam be egy hosszú bejegyzést, amiben a blogom eddigi tartalmával ellentétben most néhány keserűséget írtam le.
Aztán egy véletlen gombnyomásnak köszönhetően az egész elszállt. Jelnek veszem. Nem szabad panaszkodni, hiszen gyönyörű kisfiam van, értékes barátaim.
A többi meg majdcsak lesz valahogy, hiszen úgy még nem volt, hogy ne lett volna valahogy.
A rossz dolgok meg mehetnek a pokolba. A rosszindulatú "szerzett" rokonok, az irigykedők, és főleg Svájc...

A jó dolgok sokkal többen vannak:

a barátom, aki hazajött Indiából,
a másik, aki elhozta a kislányát,
a kislány, aki szerint a majom mamoj...
Jucus, aki örült az ajándékomnak,
az öcsém, aki egyre több szót kimond,
a hugom, akit érdekel a hobbim,
a férjem, aki most épp tereget...
a fiam.......

1:0

2011. augusztus 6., szombat